Közbotrány az emberi jogok szülőhazájában! Franciaországban a történelmi kutatásai miatt bebörtönöztek egy nyolc gyermekes családapát, és a "szabadnak" mondott sajtónak egy szava sincs! Egy neves francia történész megtöri a csöndet. Paul-Éric Blanrue szolidaritási kampányt indít és aláírásgyűjtésbe kezd a "demokratikus jogállami" börtönben sínylődő Vincent Reynouard érdekében. "La vérité appartient à ceux qui la cherchent et non à ceux qui prétendent la détenir." (Nicolas de Condorcet)

2009. december 10-én, amikor átvette a Nobel-békedíjat Oslóban, Barack Obama megígérte, hogy 2011. július elejére kivonják az amerikai csapatokat Afganisztánból. A legutóbbi G20-as csúcsértekezlet után azonban az amerikai elnök visszavonta ígéretét, sőt elítélte azok „megszállottságát”, akik véget akarnak vetni az afganisztáni háborúnak. Már nemcsak hogy szó sem esik a csapatok kivonásáról, de úgy tűnik, hogy ennek a háborúnak örökké kell tartania, a nemzetközi megszálló erők növekvő veszteségei és nehézségei ellenére is.

Az Oscar-díjas rendező, akit a cionista média nyomban "Hitler új hollywoodi píárosának" (Hitler's New Hoolywood PR Guy) titulált, a Sunday Times-nak adott interjújában megkockáztatott néhány őszinte szót korunk rákfenéjéről, a cionista túlhatalomról. Előbb azzal a "hajmeresztő" - legalábbis a csecsemők számára hajmeresztő, mert már az elemi iskolások számára is nyilvánvaló - állítással rukkolt elő, hogy izraeliták uralják a médiát, majd mindezt azzal az újabb evidenciával tetézte meg, hogy az oroszok többet szenvedtek a náciktól, mint a zsidók, mivel az előbbiek világháborús embervesztesége 25-30 millió volt, míg Jahve kedvenceié (a kötelező kánon szerint is) csak hatmillió. Stone azonban gyorsan észbekapott, és nyilván minden külső pressziótól mentesen visszavonta inkriminált szavait, elnézést kérve a mindenhatóktól. A rend helyreállt.

Újabb szexbotrány a Vatikánban. Egy olasz magazin riporterei több katolikus papot lepleztek le, akik melegbárokban létesítettek alkalmi kapcsolatokat. A Silvio Berlusconi érdekeltségébe tartozó Panorama című hetilap szerint Rómában számos olyan egyházi személy van, akik kettős életet élnek.

Miután a magyar kormány nem volt hajlandó kielégíteni az EU-IMF-delegáció benkszterjóléti követeléseit, Magyarország csődkockázati mutatója drasztikusan leromlott, és így menten a világ 10. legkockázatosabb országává váltunk, a nemzetközi fináncoligarchia számára legalábbis mindenképpen. A 27 európai állam által ratifikált lisszaboni szerződés felhatalmazást adott a brüsszeli bürokráciának arra, hogy ún. jó kormányzatot kényszerítsen az Európai Unió tagállamaira – természetesen a népakarat figyelmen kívül hagyásával.

Descartes szülőföldje sokáig a ráció hazájának számított. Ez a korszak azonban már a múlté. Franciaország establishmentje, immáron a „politikai korrektség” foglyaként, csak az érzelem kártyáit tudja kijátszani. A hangzatos nevet viselő, A Megkülönböztetések Elleni és az Egyenlőségért Vívott Harc Főhatósága (HALDE) egész létével és áldatlan ténykedésével tökéletesen példázza azt, hogy mi történik akkor, amikor hideg ész helyett meleg érzelmek, sőt forró indulatok vezérlik egy ország törvényhozóit.

Keresztelés közben meghalt egy csecsemő egy moldovai településen – adta hírül a manna.ro. A másfél hónapos gyerek feltehetően megfulladt, amikor a pap anélkül merítette bele a keresztelőmedencébe, hogy eltakarta volna az arcát.
Ehhez hasonló eset már történt tavaly Romániában: akkor Szeben megyében lett rosszul és halt meg egy csecsemő az alámerítést követően. A szülők akkor nem kérték a pap felelősségre vonását.

Az évek során a holokauszt-mitológia számos elemét adták át a feledésnek. A gőzkamrák, a savval teli hatalmas kádak, az elektromos futószalagok, a vízbe fojtás, a hatalmas légkalapácsok, az emberi zsírból készült szappanok, az emberi bőrből készített lámpaernyők, a zsugorított fejek mind-mind feledésbe merültek, és csupán a „gázkamra”, valamint a „gázteherautó” maradt a repertoárban.

Az Izraelben 1963-ban született Gilad Atzmon Londonban él. 2010. március 13-án revizionista természetű véleményt fogalmazott meg, amelyet bármiféle magyarázat vagy kommentár nélkül tesz közzé Robert Faurisson, csupán az érdekesebb részeket emelve ki vastagon.

Őszintén mondom: csodálom a baloldal demagógjait. Vagyis úgyszólván minden baloldalit, mivel ők kivétel nélkül az örök harcosok és térítők. Vagyis csak elszánt, hivatástudattal élő hazudozók. Ott mindig mindenki szolgálatban van. Ők tényleg sohasem pihennek, mindig topon vannak. Köztük nincs lazsálás. Ha győznek, akkor se, ha pedig veszítenek, akkor másnap már újra működik a rendszer a maga teljes fegyverzetében, mintha mi sem történt volna.

Homokos kollégája pátyolgatásába belebukott evangélikus püspöknő Németországból, hedonista életvitelű homokos katolikus plébános Amerikából, szadista homo-pedofil katolikus pap Ausztráliából, homokosellenes aktivistaként homoerotikus élményeket hajkurászó baptista prédikátor ugyancsak Amerikából - aktuális sztorik a saulista népbutítók farizeuskodásairól.

Úgy tűnik, hogy a demokratikus hagyományaira fölöttébb büszke Nagy-Britannia jó úton halad afelé, hogy napjaink első „szoft-totalitárius” államává váljon. Persze koncentrációs táborok (momentán legalábbis még) nincsenek a szigetországban, van viszont egy olyan gondolatrendőrség, amely példátlan jogosítványokkal rendelkezik ahhoz, hogy kikényszerítsen gondolkodásmódokat és kiszagolja az eretnekséget, a disszidenseket pedig szigorúan megbüntesse.

Holtan találták Dariusz Ratajczak korábbi történészprofesszort, akit a lengyel államügyészség 2002-ben holokauszt-tagadásért ítélt el. Ratajczak holttestét Opole, nyugat-lengyelországi város egyik bevásárlóközpontjának parkolójában találták meg saját Renault Kangoo gépkocsijában az üléssorok közé szorulva.

Az elmúlt húsz év szellemi mozgásainak egyik ma már legendás előharcosa volt a Hunnia c. folyóirat. A múlt század kilencvenes éveinek elején már mindenről írtak ebben a lapban, amit ma már sok ún. hivatalos lap (Magyar Fórum, Magyar Demokrata, Magyar Nemzet stb.) is megfogalmaz, legyen az magyar őstörténet, nemzeti sorskérdések, jobboldaliság, holokauszt stb. De a kezdet, a tabudöntések mindenképpen a Hunnia (és a szintén akkori Szentkorona) érdeme. E lap egyik szerkesztője volt Bognár József.

Súlyos acélbilincsét vetette le lelkem, mióta nem vallom magam kereszténynek. Elmém megszabadult vasfalaitól, s többé már nem érzem magam szorongásokkal teli árnyéknak, szürke, bűnös porhüvelynek. Amióta nem vallom magam kereszténynek, az életem sokkal szebb és természetesebb. Keresztényként szüntelenül kavargott bennem a bűntudat, s örömeim ellenére sem tudtam boldog lenni, hiába igyekeztem mindig jóra törekedni.