Keresés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Belépés
Navigáció
Washington a következő fél évre egy újabb 9/11-et jósol
Az amerikai titkosszolgálatok vezetői megdöbbentést keltettek február 2-án a Parlament felderítési bizottsága előtti éves meghallgatásuk során. Dennis C. Blair, a felderítés országos igazgatója előbb egy lehetséges háborút említett a kibertérben, amelyet Kína indítana, és amellyel veszélybe sodorná a teljes globális informatikai infrastruktúrát.
Azután bejelentette, hogy az irányítása alá tartozó szolgálatok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy meggyilkoljanak bárkit, aki egy olyan terrorista csoporthoz köthető, amely amerikai állampolgárok életét fenyegeti, éspedig akkor is, ha a gyanúsított maga is az USA állampolgára és bárhol is található.
Különösen Dennis Blair admirális, a National Intelligence igazgatója, Leon Panetta, a CIA igazgatója, Robert Mueller, az FBI igazgatója, Ronald Burgess, a katonai felderítés igazgatója és John Dinger, a külügyminisztérium felderítési osztályának a vezetője állította azt egybehangzóan, hogy az al-Kaida egy új tipusú merényletre készül, hogy megússza a terroristaellenes intézkedéseket, és fél éven belül lecsaphat az Egyesült Államok területére.
Belső használatra ez az információ azt a célt szolgálja, hogy felkészítse az amerikai közvéleményt egy újabb kataklizmára és a neoko(h)nzervatív politika lehetséges visszatérésére. Külső használatra azonban egyes nagy közel-keleti lapok (az iráni Kheyan, a libanoni Al-Binaa, a szíriai Al-Wataan) által terjesztett hiresztelés cáfolatára szolgál, miszerint a "civilizációk összecsapásának" újraindítása érdekében a héber állam egy újabb 9/11 megszervezésére készül, amelyet - a változatosság kedvéért ismét - az al-Kaidának fognak tulajdonítani. Azonban ugyanezen források szerint az iráni és török titkosszolgálatok izraeli ügynököket azonosítottak, akik nem az USA-ban, hanem Európában végeztek terepfelmérést.
Tel-Aviv állítólag egy olyan, nagyon erős vallási szimbolikájú célpont elleni csapásmérés lehetőségét tanulmányozza, mint a párizsi Notre-Dame székesegyház vagy a római Szent Péter bazilika. Egy ilyen támadás azután igazolhatná az új muszlimellenes keresztes hadjáratot.
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Ma történt
Március 10.
418. március 10. II. Theodosius kelet-római császár rendeletére a zsidókat kizárják a közhivatalok viseléséből, de még mindig jobban jártak, mint a politeisták, akiket mind a Biblia, mind a bizánci törvények halállal fenyegettek. (Vö. 354. december 1.; 356. február 19.; 380. február 18.; 380. február 27.; 381. május 2.; 391. február 24.; 392. november 8.; 399. július 10.; 408. november 15.; 416. december 7.; 435. november 14.; 609. május 13.; 1000. október 9.; 1092. május 20.; 1884. április 20.)
1919. március 10. A petrográdi Putyilov gyár munkásainak közgyűlése ünnepélyes kiáltványban ítéli el a bolsevikokat: „Ez a kormány csupán a kommunista párt központi bizottságának a diktatúrája, amely a Cseka meg a forradalmi bíróságok segítségével kormányoz”. Amikor Lenin fel akar szólalni a sztrájkoló gyárban, Zinovjevvel együtt lehurrogják. „Le a zsidókkal meg a komisszárokal!”, kiabálják a munkások. Ezek után a Cseka fegyverrel veszi be a gyárat, csaknem kétszáz munkást a schlüsselburgi erdőbe hurcolnak és lemészárolnak.
1952. március 10. Moszkvában Gromiko külügyminiszter-helyettes jegyzéket és memorandumot nyújt át a három nyugati nagyhatalomnak a Németországgal való békekötés halaszthatatlanságára figyelmeztetve. A szovjet kormány jegyzéke lehetőséget biztosít arra, hogy a békeszerződés megkötését követő egy éven belül az újraegyesített Németország elnyerje teljes szuverenitását, és sor kerüljön a megszálló haderők kivonására. Adenauer német kancellár és a mögötte álló katolikus körök egyetértésével a nyugati szövetségesek elutasítják a javaslatot, amelynek eredményeként tartósítják Németország megosztottságát és korlátozott szuverenitását, valamint német segédcsapatok bevonását egy olyan katonai szövetségbe, amelyik – többek között – Németország másik fele ellen irányul.
1974. március 10. A Fülöp-szigetekhez tartozó Lulang-szigeten leteszi a fegyvert Hiroo Onoda, a japán hadsereg főhadnagya, miután a II. világháborúban a császárának tett katonai esküjéhez híven 30 éven át "tartotta a frontot" a dzsungelben. A leszerelésekor 52 éves Onoda előbb visszatért Japánba, majd Brazíliában telepedett le állattenyésztőként.
2000. március 10. „… minden mocskos fasisztának van anyja, aki természetes módon szereti méhének rothadt gyümölcsét. S a kicsi gombóc kidagad a fazékból, pártvezér vagy katona lesz”, írja az ÉS-ben Bakács Tibor Settenkedő, aki egyébként a Magyar Narancs „cápalátogatásnak” szentelt számában saját bevallása szerint „hívő katolikusként” a pápalátogatás ellen agitált. (Vö. 2002. december 8.)
2004. március 10. A holokauszt elismert szaktekintélyének számító Christopher Browning amerikai történész The Origins of the Final Solution (A végső megoldás eredete) című legújabb művét a Corriere della Sera olasz napilapban méltató Ian Kershaw brit történész szerint könyvével a szerző „világosan bebizonyítja, hogy a végső megoldás nem egy hosszú távú terv, egy Hitler által sok évvel korábban elképzelt és aztán ennek megfelelően kivitelezett látomás csúcspontjaként merült fel, hanem azért, mert a nácik képtelenek voltak megvalósítani a zsidómentes Európa utópikus álmát a kiűzés és a deportálás által”.